Napjainkban igazán népszerűek a különböző főzőműsorok, gasztro blogok és televíziós csatornák. Ezért sem meglepő az, ha egy fiatalember úgy dönt, megtanulja a sütés-főzés csínját-bínját. Nem volt ezzel másképp Borhi Balázs sem, aki a közelmúltban szakmai tudásával és a főzőtudományával elnyerte a Szakma Sztárja címet. A versenyen szerzett tapasztalatairól, élményeiről és a jövőbeni terveiről kérdeztem.
- Vendéglátásszervező – vendéglős szakon végeztél most a Balassa Bálint Szakközépiskola és Szakiskola Okj-s emeltszintű képzésén. Hogyan szerettél bele a gasztronómiába és a főzésbe?
Ez a kezdet-kezdetén csak egy hobbi volt, persze szerettem főzögetni, viszont az érettségit megelőző két évben elméleti alapozó tantárgyaim voltak a Balassa Bálint Szakközépiskolában. Így eleinte inkább az elméleti része volt az a vendéglátásnak, ami megfogott, mivel ott nem is volt igazi, valós konyhai gyakorlat, inkább csak elmélet. Ott kezdődött valahol minden.
- Mikor tudatosodott benned a főzés iránti vágy?
Kisgyermek koromban, amikor érzékeltem azt, hogy finom illatok jönnek a konyhából, akkor mindig megkérdeztem, hogy mit segíthetek. Akkoriban szerettem levest kavargatni, vagy akkor még hagymát otrombán felvágni, ételt kóstolni, vagy csak ott lenni a konyhában.
- Mi volt az első olyan ételed, amit egyedül készítettél, és azt érezted utána, hogy igen ez rendben van?
Nem tudom megmondani, mert én akárhányszor főzök, sosem vagyok száz százalékosan megelégedve azzal, amit elkészítettem. Valamit mindig találok benne, amitől azt mondom, hogy ez lehetett volna jobb is. Igyekszem megfelelni az elvárásaimnak.
- Az Iparkamara és a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett Szakma Sztár Fesztiválon is kifizetődő volt ez a maximalizmus…
Igen, ott is törekedtem arra, hogy a legjobbat hozzam ki magamból, mind lexikálisan, mind pedig gyakorlatban.
- Milyen szakaszai voltak a versenynek?
Két előforduló volt és végül a döntő. Először január elején volt egy gazdasági írásbeli, majd ezután következett a válogató, ami kicsit interaktívabb jellegű volt. Számítógépen menükártyákat kellett készíteni, idegen nyelvi fordítást és üzleti levelet, valamint anyaghányad kalkulációt kellett készíteni. A legfontosabb része az volt a versenynek, amikor egy idegen nyelvű étlapból, ételcsoportonként össze kellett rakni egy szakmailag megfelelő négyfogásos ételsort. Akkor kellett kiválasztanom az ételsoromat és hozzá az italokat.
- Milyen ételek szerepeltek a menükártyádon?
Előételem az egy bélszín carpaccio volt salátaágyon szarvasgombás olivaolajjal. A carpaccio az nyers marhabélszín különböző fűszerekkel bedörzsölve. Ezután egy gombakrémleves következett bacon chips-szel és grillezett gombakockákkal. Főételnek szarvasgerincet tálaltam vörösbormártással, burgonyalángossal és szalonnába tekert kelbimbóval. Desszertnek pedig palacsintatortát.
- Köztudott, hogy a vadhúst sokkal nehezebb elkészíteni, mint bármilyen másik húsfajtát. Számodra okozott ez valami nehézséget a verseny folyamán?
Olyan ételeket szerettem volna a menüsoromba, amik kicsit különlegesebbek annál, mint például egy hagyományos hortobágyi húsos palacsinta. Arra vágytam, hogy legyen az ételeimben valami plussz. Ilyen volt a főétel is, aminek az elkészítése a felkészülés alatt sok kihívás elé állított minket, hosszú folyamat volt, mire elnyerte végső formáját és elkészítését.
- Hogy érzed, mennyire alapozta meg a kitűnő teljesítményedet az elmúlt két év és a szakközépiskolás éveid alatt szerzett elméleti és gyakorlati tudásod?
Itt köszönöm meg a Balassa Bálint Szakközépiskola és Szakiskola vezetőségének és osztályfőnökömnek, Gárdai Nórának azt, hogy biztosították az anyagi feltételeit annak, és azt ,hogy elég jó körülmények között készülhettem fel erre a versenyre. Amikor március elején kiderült, hogy bejutottam a döntőbe, akkor biztosították azt, hogy azokkal a drága alapanyagokkal dolgozhassak, amikkel a versenyen is kellett.
- Szerinted ez a verseny számodra mit hoz a jövőben?
Szokás mondani, hogy addig üsd a vasat amíg meleg. Ez a szép eredmény egy jó referenciának számíthat majd az elhelyezkedésem során, de az még nem most lesz. Jelentkeztem a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vendéglátó szakára.
- Akkor ezek szerint a tudásodat szeretnéd még tovább mélyíteni.
Persze. De természetesen szeretnék majd valami komolyabb helyen is dolgozni, akár valamelyik esztergomi étteremben.
- Ha öt vagy tíz év múlva terveztetnél névjegykártyát, mi szerepelne rajta? Borhi Balázs mint…
Ha lehetek merész, akkor séf vagy ha csak öt évben gondolkodunk, akkor én már annak is örülnék ha az szerepelhetne rajta, hogy szakács.
Kívánom, hogy így legyen.
Pifkó Szera
