Először a Zsolt Nándor Zeneiskolában egy tanszaki koncerten hallottam őt énekelni. Oly kifejezően és éretten énekelte el Shakespeare egyik szonettjét, hogy előadásmódjával egyből megragadta a hallgatóságot. Bár még csak idén érettségizik, de határozott elképzelései vannak a világról, amelyben szerinte tervezni szinte felesleges. Varga Zalánnal beszélgettem…
- Mikor fogalmazódott meg benned, hogy neked énekléssel kellene foglalkoznod?
Általános iskolás énekórákon, szabadon választott népdalokat kellett énekelni és arra gondoltam, hogy szakítok a hagyományokkal és egy angol dalt énekeltem el az énektanárom nagy örömére. Akkor támadt bennem a lelkesedés, ami gimnázium tizedik osztályában méginkább felkorbácsolódott. A Dobó Katalin Gimnáziumban meghirdették a Star Wars vetélkedőt, ami tulajdonképpen egy ki-mit tud. Ott is elénekeltem egy populárisabb dalt, ami után sokan mondták, hogy ezzel komolyabban kellene foglalkoznom.
- Amikor legelőször hallottalak énekelni, akkor egy komolyabb hangvételű dalt énekeltél, ami nagyon jól illett a te hangszínedhez. Mi az oka annak, hogy mégis többször énekelsz populárisabb dalokat?
Emögött tulajdonképpen az van, hogy az ilyen stílusú számokat jobban zabálják az emberek. Nagyobb igény van rájuk.
- Ezek szerint egy dal kiválasztásánál az érdekel, hogy az emberek mit szeretnek jobban hallgatni?
Ez önkifejezés is, de én azért is éneklem ezeket, mert szeretem az ilyen műfajú, populárisnak is mondható és lehet, hogy nagyon klisés zenéket, amiket rongyosra játszanak a rádiók. Amit úgy érzek, hogy nekem tetszik, jól áll, ki tudom énekelni és ki tudom magam fejezni vele, azt eléneklem, még ha az populárisabb is. Így kerültem bele ebbe az iskolai vetélkedőbe is.
- Jelenleg a Zsolt Nándor Zeneiskola magánének szakos növendéke vagy. Az ötlet, hogy énekelni tanulj, a tehetségkutató kapcsán kristályosodott ki?
Ebből a tehetségkutatóból kifolyólag hallott az egyik iskolatársam, aki gitározik és megkért alakítsunk egy kis együttest. Legfőképp lazább hangvételű dalokat és rock számokat játszunk. Azóta járunk utcazenélni, és voltak kisebb koncertjeink a környékben. Így vetődött fel az ötlet, hogy jó lenne énektanárhoz járni, hogy fejlesszem egy kicsit a hangomat és a zenei tudásomat.
- Teljesen más technika kell a klasszikus darabokhoz mint rock számokhoz…
Valóban így van, de van azért metszet a kettő között. Sokan mondták, hogy tisztábban és jobban hangzik a hangom, mint azelőtt, mielőtt elkezdtem volna énekelni tanulni. Ebből is látszik, hogy kell az alap énektudás, amit leginkább a klasszikus darabok kapcsán lehet elsajátítani.
- Nem félsz attól, hogy jobban elkezd érződni a populáris dalok éneklésekor a klasszikus tudásod? Mert van olyan, hogy túllép az ember tudása azon, amit énekelt odáig…
Akármennyire is furán hangzik, törekszem arra, hogy ne billenjen el egyik irányba sem a mérleg.
- Tehát agyban tompítod az énektudásodat…
Igen, mert egy popszám nem hangzik jól, hogyha úgy éneklik, mint egy áriát.
- Az idő előrehaladtával egyre magasabb szintű lesz a tudásod. Hogy gondolod, melyik műfaj lesz inkább a tiéd, a rock vagy a klasszikus?
Épp ez az, hogy fogalmam sincs, hogy a felsőoktatásban való részvételem, mennyire fogja engedni azt, hogy tovább járjak a hangomat képezni. Lehet, hogy elcsökevényesedik ez a vonal, de az is lehet, hogyha fölvesznek, a politológia szak mellett is tudom folytatni az éneklést.
- A politika és a művészetek, hogy kapcsolódnak össze a te életedben?
Igazából nem tudom, mert mindkettő érdekel. Ez igazából nem ilyen fekete-fehér, hogy a művészet miért és hogyan jön össze a politikával.
- Mi az, ami egy fiatalembert arra késztet, hogy politológiai szakon tanuljon tovább?
Egyszerűen érdekel és mivel a szüleim értelmiségiek és sokat foglalkoznak aktuálpolitikával, ezért adódott a gondolat, hogy a későbbiekben politikával foglalkozzak majd. A másik meg az, hogy manapság már, aki tényleg részt akar venni a közéletben és informálódni akar, az nem kerülheti el a politikát, mert ez már minden területet befolyásol.
- És kell, hogy a politika befolyásoljon mindent?
Úgy kell befolyásolni a politikának az emberek életét, hogy az minél pozitívabb irányt vegyen.
- Hogy képzeled el az életedet öt év múlva?
Nem tudom, igazából azt vettem észre, hogy ebben a világban, a tervezgetésnek már nincs alapja. Inkább sodródni kell az árral. Persze legyenek ambícióink és terveink, de azt hiszem, hogy nem álmokból kell építeni egy várat. Inkább az éppen aktuális problémákat kell megoldani, mert van egy olyan életút, amit taposnunk kell, és ha erről letérünk, akkor próbáljunk meg visszatalálni rá.
Pifkó Szera
