Ha azt hallják a diákok, hogy múzeum vagy képtár, akkor sokan felszisszennek, mert elképzelik milyen unalmas órákat fognak eltölteni ezeknek az intézményeknek a falai között. Manapság azonban játszva és könnyedén lehet megismerkedni az egyes múzeumok tárlataival, kiállítási anyagaival. Ebben nagy szerepe van a múzeumpedagógusoknak, akik különböző játékokkal, interaktív feladatokkal hozzák közelebb a gyerekekhez például a halászatot, vagy a pákászatot. Októberben indított új rovatomban most rendhagyó módon a levéltár falai közé kalauzolom el Önöket, ahol levéltári órákon vehetnek részt a diákok. Arról, hogyan épül fel egy-egy ilyen óra. és hogy mivel várja még az elkövetkezendő időben a látogatókat az intézmény, arról dr. Wencz Balázs megbízott igazgatót kérdeztem.
- Mennyiben térnek el a múzeumpedagógiai foglalkozásoktól a levéltári órák? Csak a megnevezésében más?
Törekszünk arra, hogy csak a nevében legyen más, hiszen amit a levéltári órák keretében nyújtunk az idelátogató diákoknak az szinte ugyanolyan színvonalú és felépítésű foglalkozás, mint egy múzeumpedagógiai óra. A levéltár- pedagógia még eléggé gyerekcipőben jár, ami azonban hasonló lehet a múzeumpedagógiához az az, hogy mi is igyekszünk korosztályokhoz igazítani a levéltári óráinkat. Teljesen más típusú foglalkozásaink vannak egy általános iskolai, mint egy gimnáziumi osztálynak. Vannak rendhagyó óráink is, elsősorban a hozzánk látogató főiskolás hallgatóknak, akiknek ilyenkor az intézményt, és az itt folyó munkát szoktuk bemutatni.
- Ezek szerint akkor létezik levéltár pedagógia is…
Most már úgy gondolom, igen. Szerencsére egyre több levéltárban végeznek ilyen jellegű oktatási feladatokat. Nagyon fontos számunkra az, hogy minél több osztályt hozzunk be az intézményünk falai közé, változatos korcsoportokban.
- Milyen témakörökkel és feladatokkal várják az Önökhöz látogató diákokat egy-egy levéltári órán?
Témaköreink igen változatosak és természetesen minden korosztálynak más és más. Például a címertani ismereteket közvetítő foglalkozásainkon, a kisebbeknek rajzolási feladatok vannak, címerkészítés, színezgetés. Az idősebb korosztálynak pedig megadott szempontok szerint kell megtervezniük saját címerüket, sokkal jobban betartva a készítés szabályait is. Bár a téma ez esetben hasonló, de az ismeretanyag mélységében teljesen különböző.
- Mióta tartanak levéltári órákat?
2012-ben a Nemzeti Kulturális Alapnál volt egy olyan pályázat, a levéltári órák szempontjából elég jól ki tudtunk használni, sok esztergomi és környékbeli (Tát és Csolnok) iskolával kötöttünk ennek kapcsán együttműködési megállapodást. Ekkor váltak rendszeressé levéltárunkban az iskolai osztályok és csoportok látogatásai. Minden évben új időszaki kiállítást nyitunk, ami általában egy vagy két évig látogatható, és ehhez kapcsolódnak mindig a levéltári óráink is. Amikor például a Rákóczi szabadságharc témakörében nyitottunk kiállítást, akkor a tárlatot is úgy terveztük meg, hogy ahhoz levéltári órát is tudjunk illeszteni.
- Tavaly félévtől igazgatja ön a levéltárat. Azóta történt valami változás az intézmény életében?
Annyi változás történt, hogy a Komáromi Fióklevéltárunkkal szorosabbá fűztük a kapcsolatot és őket is bekapcsoltuk a levéltári óráinkba. Ezáltal a Komárom környéki általános iskolákkal is kötöttünk megállapodási szerződéseket, így a komáromi fiatalok is megismerkedhetnek a levéltárral, és az itt folyó munkával.
- Más városokból is érkeznek Önökhöz diákok?
Igazából ez akkor működne jól, és az lenne az ideális, hogyha azon Esztergomtól távolabbra eső iskolákból (Csolnok, Tát) is tudnának rendszeresen hozzánk jönni, akikkel már kötöttünk megállapodási szerződéseket, de ez sajnos forrásfüggő. Például a csolnoki iskolából be tudnak jönni alkalomadtán, de az állandó levéltári óráknak ezen esetben finanszírozási problémái vannak. Nekünk pedig sajnos nincs arra költségvetési keretünk, hogy az utaztatásukat fedezzük, ezért ezekhez az iskolákhoz mi szoktunk ellátogatni, s ilyenkor visszük magunkkal a kért téma feladatlapjait és a hozzá tartozó prezentációt is. Persze ez így nem olyan, mintha a levéltári környezetben lennének, hiszen nem látják a kiállításunkat, annak a korszaknak a tárgyait, írásos emlékeit, amiről szó van. A lényeg pedig elsősorban éppen ez utóbbi lenne.
- Milyen változtatásokat tervez a közeljövőben a levéltár életében?
A levéltári órák vonatkozásában további témakörökkel bővítjük a kínálatot, amivel minél több iskolát szeretnénk megszólítani. Abban már volt egyfajta változás, hogy megugrott a velünk együttműködési megállapodással rendelkező intézmények száma. Idén lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója, ennek kapcsán elkezdtünk kidolgozni egy felső tagozatosoknak és gimnazistáknak szóló versenyfelhívást. A pályázat lényege majd az lesz, hogy a diákoknak saját településük 56-os történetét kell bemutatniuk. A jelentkezés feltétele az, hogy levéltári kutatáson kell alapulnia azoknak a pályamunkának, amit beadnak. Elsősorban 3-5 fős csapatok jelentkezését várjuk majd, akik közül az első három legjobb pályamunkát beküldők az ősszel rendezendő 1956-os konferenciánkon a nagyközönség előtt is prezentálhatják eredményeiket. Kollégáimmal fontosnak tartjuk, hogy a kommunikáció javításával, programjainkkal, levéltári óráinkkal még közelebb hozzuk a diákokat, tanáraikat, szüleiket a levéltárunkhoz.
Pifkó Szera
