Minden város életében lényeges, hogy időről-időre változzon, fejlődjön, szépüljön, az ott élők örömére. Nincs ez másként Esztergomban sem, ezért ahogyan Magyarország többi településén is a Belügyminisztérium felkérésére 2015-ben fejlesztési stratégiát készít a KDITS-Konorcium. Arról, hogy hogyan áll össze ez a tervezet, miért jó ez az itt élőknek és a városnak Zarándy Ágnest, az ICG EX ANTE Kft. ügyvezetőigazgató-helyettesét kérdeztem.
- Hogyan indult el Esztergom fejlesztési tervének a kidolgozása?
A megyei jogú városok nagyjából 2014 folyamán elkészítették a saját fejlesztési stratégiájukat. Az önkormányzatoknak viszont csak idén januártól kellett elkészítenie az úgynevezett Integrált Településfejlesztési Stratégiát. A Belügyminisztérium szárnyai alatt minden város esetében ez egységesen, összehangoltan és egyszerre történik meg.
- Egyetlen cég végzi az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozását vagy ezt minden város esetében más és más végzi?
Számos tervező cég dolgozik ezeken a stratégiákon. Hét évvel ezelőtt ez úgy történt, hogy mindenki máskor kezdte, volt olyan város, amelyik egyáltalán nem csináltatta meg ezt a tervet. Aztán kiderült, hogy nagyon sok pályázatnak feltétele volt az, hogy rendelkezzen a város fejlesztési stratégiával és ezért az idei évben egy kormányrendelet útján igyekeztek ezt orvosolni.
- Hogyan segíti ez a kormányrendelet a munkátokat?
A kormányrendelet az azért lényeges és azért nagyon jó, hogy van, mert egységesíti a stratégia tartalmát és célját. Részletesen alfejezetekre bontja, hogy mit kell tartalmaznia a települések fejlesztési tervének.
- Ez azt jelenti, hogy van egy váz, amire minden város építheti saját településfejlesztési stratégiáját…
Igen. Nagyon sok téma meg van határozva például környezetvédelem, vízgazdálkodás, gazdaság, társadalom, humáninfrastruktúra. Először egy nagyon részletes helyzetelemzést kellett készíteni, második lépésben pedig a helyzetelemzés főbb megállapításaira alapozva kell megmondani, hogy a következő hat-nyolc évben Esztergom mit szeretne fejleszteni. Mik a főbb tématerületek, ezekhez milyen projektek épülnek majd, milyen összefüggések vannak köztük, mit segítenek elő, milyen pénzügyi kereteket jelentenek és milyen várható források lehetnek ezekhez, amik majd pénzügyileg megtámogathatják ezeket az elképzeléseket.
- Ha ennyire összetett ez a fejlesztési stratégia, akkor nyilvánvaló, hogy az önkormányzatnak komoly háttéranyagot kellett a munkátokhoz biztosítania…
Így van. A Polgármesteri Hivatal összes irodájával kapcsolatba kellett lépnünk, mert minden szakterületet és tématerületet érintett a helyzetelemzés is meg a fejlesztések is.
- Milyen szakaszban van ez a tervezet?
Az első egyeztetési verzió már elkészült. Ezt most az önkormányzaton belül a képviselők is megtudták nézni és észrevételezhették, illetve ezt az első verziót meg kellett küldenünk a kormányrendeletben meghatározott szakigazgatási szerveknek. Számukra huszonegy nap áll rendelkezésre arra, hogy észrevételeikkel segítsék munkánkat.
- Ha ez a terv elkészül és megfelelő lesz, akkor hány év alatt valósíthatja meg Esztergom Város Önkormányzata azt a fejlesztési stratégiát, melyet kidolgoztatok?
Ez egy hat-nyolc éves terv, ami manapság azért elég hosszú távnak számít. Egyik legfontosabb célja ennek a stratégiának, hogy megalapozza a 2020-ig tartó időszaknak fejlesztését, elsősorban azokat, amelyeket részben és egészben az Európai Unió pénzügyileg támogat majd.
- Esztergomban milyenek voltak a tervezet alapjai?
Esztergomnak is készült egy nagyon részletes és komoly stratégiája 2008-ban. Bár ez a mi munkánkhoz nagyon jó alapot adott, de a statisztikai számadatok rengeteg frissítést igényeltek. Ezek nagy részében az önkormányzat különböző irodáinak kellett segítségünkre lennie és nekik is egy-két olyan adatbázist, táblázatot és listát kellett összeállítaniuk, melyek nem léteztek még olyan formában, ami számunkra megfelelő lett volna.
- Melyek azok a területek a városban, amely a legnagyobb fejlesztést igénylik?
Rengeteg terület van és minden esztergomi lakos kapásból tíz dolgot fel tudna sorolni, hogy mennyi mindent kéne csinálni. Ezeken belül, amik szakmai szempontból kulcs projektek a közművek. Számos beruházást addig nem lehet megvalósítani, amíg a közművekkel nem foglalkozunk. Ez egy olyan kulcsponti kérdése az infrastrukturális beruházásoknak melyeket semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amit még kiemelnék az a közösségi színterek kialakítása, olyan helyek ahol a fiatalok találkozhatnak, és jól érezhetik magukat. A humán része, hogy mennyire jó egy városban lenni és élni kulcsfontosságú. A városfejlesztésnek az a végső lényege, hogy ezáltal az emberek szeressenek itt élni, lakni és ide látogatni.
- A turisztika minden város mindennapjaiban fontos szerepet játszik…
Valóban. A turisztika, mint terület sok más ágazathoz is kapcsolódik: gazdasághoz, kultúrához, oktatáshoz, városi infrastruktúrához, közlekedéshez, bicikliutakhoz. Azonban magát a turisztikát egy kicsit más dimenzióba kell belehelyezni, mint más területeket.
- Azon a lakossági fórumon, melyet a pár hónapja tartottatok a megyeháza dísztermében, milyen visszajelzések érkeztek a fejlesztési tervvel kapcsolatban?
Számomra nagyon pozitív volt ez a rendhagyó lakossági fórum, ahol jó volt látni azt, hogy egyértelmű igények jelentek meg, látszódott az mik azok a területek, amiket a lakosok fejleszteni szeretnének. A helyi piac, kerékpárutak, könyvtár hármas messze tarolta az igényeket és ezt visszaigazolja, hogy mire van leginkább szükség Esztergomban.
Pifkó Szera