Ha azt hallják a diákok, hogy múzeum vagy képtár, akkor sokan felszisszennek, mert elképzelik milyen unalmas órákat fognak eltölteni ezeknek az intézményeknek a falai között. Manapság azonban játszva és könnyedén lehet megismerkedni az egyes múzeumok tárlataival, kiállítási anyagaival. Ebben nagy szerepe van a múzeumpedagógusoknak, akik különböző játékokkal, interaktív feladatokkal hozzák közelebb a gyerekekhez például a középkori történelmet. Ezúttal a Vármúzeum által kínált kalandozásokba nyerhetnek betekintést Szakálos Éva, múzeumpedagógus segítségével.
- Mióta vannak múzeumpedagógiai foglalkozások a Vármúzeumban?
2015 áprilisában indultak el a Vármúzeumban a foglalkozások teljes gőzzel, mert előtte egy évig várfelújítás volt, és ezért csak a vár egyik része volt látogatható. Bár ebben az időszakban is voltak foglalkozások, csak sokkal visszafogottabban, a múzeum egy részét érintették. Tavaly áprilisban kezdtük el kolléganőmmel, Prantner Ivettel kidolgozni a foglalkozásainkat, amelyek a teljes várat érintik, melynek keretein belül három típusú foglalkozás közül választhatnak a hozzánk látogató gyerekek, illetve tanáraik.
- Hogyan állítottátok össze ezt az útvonalat?
Az igényeket felmérve fókuszáltunk rá a Vármúzeumot érintő három korszakra. Mivel egy középkori várról van szó, ezért legnépszerűbb korszakunk a középkor, ezen belül is főleg III. Béla korával foglalkozunk (12. század vége, 13. század eleje). A gyerekek megismerhetik a király lakhelyét és ehhez kapcsolódóan a középkorban zajló királyi, nemesi és paraszti életet is. Ezt a tematikus programot tulajdonképpen már óvodás kortól egészen középiskolás korig mindenkinek ajánljuk. Csak az információ átadásában van különbség, amely korosztályonként változik. A másik nagy korszak a török kor, melynek fontos állomásait az Esztergomi Dzsámival együtt próbáljuk bemutatni. Borz Tamás és Szekeresné Czinege Erzsébet a kultúrtörténeti részt mondja el, nálunk pedig a kor hadtörténeti részével próbáljuk elkápráztatni a diákokat. Ebben segítségünkre van még az esztergomi hagyományőrző egyesület, az Aranysólyom Lovagrend, akik azzal, hogy nálunk raktározzák felszereléseiket megkönnyítik munkánkat. Ennek köszönhetően meg tudjuk mutatni például, hogy hogyan nézett ki a török hadtest. Mindenkit beöltöztetünk az adott típusú ruhába és abból el tudják képzelni, hogy mennyire színes volt az akkori élet. Ezen kívül pedig, amit most szeretnék egy kicsit aktívabban beindítani, a reneszánsz korhoz kötődő foglalkozásaink, hiszen itt volt Vitéz János palotája, ezért az ő kora nagyon domináns a Vár építészetét tekintve. Az épületnek a történetében ez egy nagyon különleges korszak. Szeretnénk, ha ebben a foglalkozásban a kultúrtörténet is megjelenne, melyben teret kapna az irodalom és a tánc is.
- Visszatérve a középkorra. Mennyire mutatjátok meg például ennek a kornak a sötét oldalát?
A sötét középkor ez egy nagyon érdekes jelző. Ezt a 19. század végén 20. század elején aggatták rá erre a korszakra. Akkor beindult egy nagyon erős historizáló vonal. Ezt a megnevezést többféleképpen lehet értelmezni. Építészeti és társadalmi vonatkozásból egyaránt. Sötét falak, minden kőből épült és készült, mindeközben tomboltak a járványok. A tárlatvezetéseken mindig el szoktam mondani, hogy mennyire érdekes az, hogy a középkor nem volt sötét. A natúr kőfalak akkor színesek voltak: kék, sárga, rózsaszín, fehér. Minden vakolva volt. Ezt nagyon jól lehet látni az Esztergomi Vármúzeum termeiben, amit a diákoknak meg is szoktunk mutatni. Az, hogy végül a kőfalak maradtak meg, azt sajnos nagyban köszönhetjük a huszadik század elejének, mert az akkori restauráláskor általában teljesen leverték a színes vakolatot majd rá is feketítettek, hogy még sötétebb és borongósabb hangulata legyen. Innen jön a sötét középkor elnevezés.
- Hogyan viszitek közelebb a diákokhoz az általad említett korszakokat?
Művészettörténészként végeztem és a kedvenc korszakom a középkor. Általában a nagy középkori történetek azok nem a mi kultúrkörünkből maradtak fent, hanem főleg az angol, angolszász, francia krónikákból ismerhetünk rengeteg lovagi történetet, különleges sztorikat. Ezeket osztjuk meg a hozzánk látogató gyerekekkel. Teljesen nonszensz történetek ezek, amik a mai ember számára igen furcsák lehetnek. Ezek hihetetlenül lekötik őket, főleg a kamasz csoportokat. Ahogy beindul a történet, és ahogy haladunk előre benne, az érdektelenség megszűnik a diákokban. A kisebbeknek pedig kidolgoztunk egy történetet, melyben például egy titkos folyóson keresztül kalauzolja őket Gizella királyné egyik udvarhölgye, és vele együtt ismerhetik meg a királyi udvar életét. Mesevilágba visszük őket vissza, amely valódi történelmi alapokon nyugszik. Ezt nagyon szeretik az ovisok és ezért visszajárnak hozzánk. Ezen kívül van drámapedagógiás és kézműves foglalkozásunk, melyeket Tolnai Gergő régész kollégámmal tartunk felváltva.
- Nem csak múzeumpedagógiai foglalkozásokat, de tematikus tárlatvezetéseket is tartotok, melyekkel az idősebb generációt is meg akarjátok szólítani…
Múzeumpedagógián belül nagyon kevés a középiskolás és felnőtt csoport. A múzeumpedagógiának kialakult egyfajta átvitt értelmezése, miszerint a fiatalabb korosztálynak szól, pedig bármikor be tudjuk mutatni úgy jelen esetben a várat, hogy az egy felnőtt számára is élvezetes legyen. Ezért tavaly ősszel kidolgoztunk öt fajta tematikus tárlatvezetést, amiket a múzeumpedagógián belül csinálunk, múzeum andragógia néven. Van egy irodalomtörténeti óra, amely Vitéz János palotáját mutatja be, van egy művészettörténeti kalandozás, van építéstörténeti jellegű, valamint egy teljes régészeti vezetés és egy törökkori program. Ezeket szeretnénk felfuttatni jobban azzal a céllal, hogy a gimnazistáknak és a felnőtt korosztálynak is feledhetetlen élményt adhassunk.
Akkor egy igazi élményt adó, játékos tanulásra hívjátok a kicsiket és nagyokat, ami egy igazi kaland lehet mindenki számára.
Pifkó Szera