Ha azt hallják a diákok, hogy múzeum vagy képtár, akkor sokan felszisszennek, mert elképzelik milyen unalmas órákat fognak eltölteni ezeknek az intézményeknek a falai között. Manapság azonban játszva és könnyedén lehet megismerkedni az egyes múzeumok tárlataival, kiállítási anyagaival. Ebben nagy szerepe van a múzeumpedagógusoknak, akik különböző játékokkal, interaktív feladatokkal hozzák közelebb a gyerekekhez például a halászatot, vagy a pákászatot. Októberben indított új rovatomban most a Duna Múzeum múzeumpedagógiai életébe nyerhetnek betekintést Fehér Györgyi és Gróhné Illés Ildikó segítségével.
- Mióta vannak a Duna Múzeumban múzeumpedagógiai foglalkozások?
A régebbi kiállításunkhoz a már nyugdíjas kolléganőnk, Szőkéné Fekete Erzsi szervezett különböző játszóházakat és foglalkozásokat. Ennek már harminc éve. Ő akkor még főleg külsősökkel dolgozott, még nem volt külön múzeumpedagógiai státusz. Helyi kézművesekkel volt kapcsolata ők segítettek neki ezeknek a foglalkozásoknak a lebonyolításában. 2001-ben készült el a ma is látható állandó kiállításunk, azóta már múzeumpedagógus várja a gyermekeket. A múzeumpedagógusokon kívül pedig moderátorok várják az egyéni látogatókat, akik plussz információkkal egészítik ki a látottakat.
- Mennyit változtak foglalkozásaitok a kétezres évek eleje óta?
Rengeteget változtak. Az első múzeumpedagógus Marosi Katalin volt. Múzeumunk igazgatónője, Szalkai Tímea is múzeumpedagógusként kezdett el dolgozni a Duna Múzeumban. Ő biológus végzettségű, tehát ennek megfelelően már szakmai szempontok szerint alakította át a foglalkozásokat. A játszóházas kézműveskedések egyre inkább háttérbe szorultak, mára már csak a jeles napokkor tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat. Amikor mi ide kerültünk tovább vittük ezt a környezetvédelmi vonalat, ami mostanra igazán népszerűvé vált az óvodák és iskolák körében.
- A Duna Múzeumban korcsoportokra lebontva ketten foglalkoztok a múzeumpedagógiával…
A bontás abból is fakad, hogy másképp kell foglalkozni egy óvodással, egy kisiskolással és máshogy egy nagy kamasszal, gimnazista diákkal. Mivel tanári és tanítói végzettségünk van szót tudunk érteni a különböző korosztályú gyerekekkel. Szerencsés helyzet, hogy ketten lehetünk erre a feladatra, mert így mindegyikünk azzal a korosztállyal foglalkozhat, akikkel úgy érzi, hogy jól szót ért.
- Milyen programokkal várjátok a kicsiket és nagyokat?
A Duna Múzeum kis múzeumnak számít, ezért nem olyan gyakran változnak az időszaki kiállításaink, leszámítva a galériánkat, ahol havonta vannak megnyitók. Ezért körülbelül egy évben egyszer tudunk szakmai kiállításokat rendezni. Tavaly például a Herman Ottó Vándortanösvényt láttuk vendégül, de nagy sikere volt a Duna a Hulladékból Termék, és a Tükörben a Világ kiállításnak is. Mindig olyan programot hozunk, amivel mi is szívesen dolgozunk és a gyerekeket is játszva taníthatjuk vele. Ezekhez mindig kitalálunk múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Az előbb említett kiállítások azért is nagyon jók, mert újra be lehet csalogatni vele azokat a gyerekeket, akik már többször jártak nálunk. Természetesen volt már olyan képzőművészeti kiállítás is, ahol az éppen kiállító művész a képzőművészeti technikák világába vezette be a gyerekeket. Ilyen volt például Kántor János, Bangó Miklós vagy épp Brassai Gabriella, aki jelenleg a galériánk vezetője. Az állandó kiállításunkban pedig tárgykereső játékra van lehetőség. Különböző szempontok és leírások alapján meg kell keresni bizonyos kiállítási tárgyakat, így azokon keresztül fedezik fel a kicsik és nagyok, miért nélkülözhetetlen a víz mindennapi életünkben.
- Tavaly nyílt meg a nagy népszerűségnek örvendő Látványtár…
A Látványtár minden héten szombaton van nyitva az egyéni látogatók előtt, hét közben viszont csak előzetes bejelentkezés után látogatható. Eleve úgy készült, hogy rengeteg lehetőséget ad az aktivitásra illetve a játékra, így a múzeumpedagógiai foglalkozásaink közé remekül illeszkedik a kreatív feladatokkal és magas színvonalú technikával felszerelt Látványtárunk.
- Alapvetően a Duna Múzeum nem csak vízügyi, hanem környezetvédelmi múzeum is. Ez, hogyan próbáljátok megjeleníteni a foglalkozásaitokban?
A kiállításunk és a látványtárunk is a magyar vízügy történetét mutatja be, a környezetvédelem csak a foglalkozásainkban jelenik meg, Bár nincsen tárgyi gyűjteményünk hozzá, viszont nagyon-nagy igény van arra, hogy a környezetvédelemmel is foglalkozzunk. Úgy gondoljuk, hogy pont a legfiatalabbaknál kell elkezdeni a környezettudatosság kialakítását, ennek megfelelően álmodtuk meg foglalkozásainkat is. Jó a szakmai együttműködés ebben az Esztergomi Környezetkultúra Egyesülettel és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal.
- Számos esetben használják a múzeumpedagógiai óra és a múzeumpedagógiai foglalkozás megnevezést. Mi a kettő között az alapvető különbség?
A múzeumpedagógiai óra jobban kötődik a tanmenethez, mert figyeljük állandóan az aktuális tankönyveket és a kerettanterveket, ennek megfelelően alakítjuk ki a múzeumpedagógiai óráinkat. Ezért a tanár könnyedén be tudja illeszteni az óráinkat a tanmenetébe. A múzeumpedagógiai foglalkozás annyiban tér el a múzeumpedagógiai órától hogy, inkább a múzeum gyűjteményéhez kötődik szorosan, például a halászatot vagy a pákászatot ismerhetik meg a gyerekek. Ismeretet bővítünk velük.
Pifkó Szera