Gyermekkorában sportolónak készült, de az élet mégis úgy hozta, hogy az álma nem valósulhatott meg. Heer Orsolya jelenleg a Hír Televízió reggeli műsorának, a Reggeli járatnak az egyik műsorvezetője. És, hogy milyen út vezetett idáig? Többek között erről beszélgettünk.
- Pályád alakulása sokaknak példa lehet arra, hogy igenis érdemes küzdeni és sokat dolgozni...
Az biztos, hogy nem volt könnyű bekerülni a tévéhez. Sok lépcsőt kellett végig járnom, sokat dolgoznom és türelemre is szükség volt. De megérte, mert mindig az elvégzett munkának köszönhettem egy-egy továbblépést. Egyébként egy álláshirdetésre jelentkeztem, nem ismertem senkit a Hír Televíziónál. Akkor még Esztergomban, a helyi tévénél dolgoztam, és egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet a lehetőségre.
Fotó: Hír Tv
- Mi történt ezután?
Behívtak egy interjúra, majd néhány nap múlva jött a második kör, amikor több próbafelvételt készítettek. Volt egy híradós próba, egy külső helyszínen elmondott felkonf és egy interjút is kellett készíteni bent a stúdióban a hírigazgatóval. Végül a meghirdetett pozícióra mégsem vettek fel új embert, de felajánlották, hogy legyek gyakornok, járjak be a tévéhez, és majd meglátják később lesz-e munka. Kijártam forgatni a híradós stábokkal és bent a newsroomban is segítettem. Ez eltartott jó néhány hónapig, de nem volt üresedés egyik műsornál sem, így végül a Lánchíd Rádióhoz kerültem, azzal az ígérettel a vezetőség részéről, hogy visszavárnak.
- Milyen tapasztalatokat szereztél a rádiónál ?
Bár a főiskolán rádiós szakirányon végeztem, de addig ez a gyakorlatban kimaradt. Mindent meg kellett tanulni rövid idő alatt. Egy rádiós riporternek egyedül kell megoldania mindent, először is oda kell találni a helyszínekre - ez vidékiként nekem nem volt könnyű. Aztán kezelni kell a technikát, hiszen ha nem jó a hangfelvétel, akkor nem tudod elkészíteni az anyagot és persze minden rendezvényen, sajtótájékoztatón más a hangosítás. A riport narrációjának rögzítése és a teljes hanganyag megvágása is a te feladatod. A kollégák viszont sokat segítettek, nem csak ezekben a technikai részletekben, hanem például a hírolvasásban is. Hiszen nem csak riporter voltam, hanem hírszerkesztő-hírolvasó is. Olyan tapasztalt rádiósokkal dolgozhattam együtt mint Bordi András, Papp Endre, Szilágyi Zoltán, akik nagyon türelmesek voltak és sok jó tanáccsal láttak el. Ezúttal is köszönet érte.
- Mikor ébredtél rá arra, hogy neked nagy szerelmed a televíziózás lesz?
Ez egy hosszú történet, hiszen sportolónak indultam, 12 évig triatlonoztam. Eredetileg a Testnevelési Egyetemre készültem, de ezt a tervemet a porckorongsérvem miatt fel kellett adnom. Hosszas gondolkodás után végül azért jelentkeztem épp kommunikáció-művelődésszervező szakra, mert úgy voltam vele, ha még később meggondolom és mást találok ki, ezzel akkor sem veszítek semmit, mert az élet bármely területén hasznosítani tudom az itt szerzett tudásomat. Így kezdődött, majd a helyi tévénél szerettem meg a szakmát, ahol mindent kipróbálhattunk és mindent magunk csináltunk.
Fotó: Hír Tv
- Mindig is szerettél szerepelni?
Annyira nem, nem voltam ez a kicsi korom óta produkálom magam típus, de soha nem is okozott gondot. Például indultam az óvodában mesemondó versenyen, amit meg is nyertem. Egyébként akkor szerepeltem először tévében, hiszen a helyi tévében is elmondhattam a győztes mesét. Általános iskolában is volt egy-két szereplés, de akkor inkább a sport kötötte le az időmet. Aztán a gimnázium végén több iskolai rendezvényen is én konferáltam, nem voltam zavarban a színpadon, szívesen vállaltam ilyen feladatot. Ezért is választottam a kommunikáció szakot.
- Hogyan és mikor lett a televíziós álmokból mégis a mind a mai napig tartó valóság?
Kicsit sorsszerű volt. Mikor saját döntésemre magam mögött hagytam a Lánchíd Rádiót, újra jelentkeztem a Hír Tévénél, de akkor sem volt munka. Következett néhány hónap szünet, persze az idő alatt sem unatkoztam. Egy műsorom volt az esztergomi tévében, dolgoztam a családi vállalkozásunkban és úszó edzéseket tartottam. De azért kicsit el voltam keseredve, hogy nem sikerült a tévéhez bekerülni. Aztán egy reggel eldöntöttem, hogy újra telefonálni fogok és megkérdezem, van-e esetleg hely, de hamarabb csörgött a telefon. Hívtak, hogy menjek. Ez is azt bizonyítja, hogy a befektetett energia és munka akkor is megéri, hogyha te éppen azt gondolod, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogyan azt eltervezted. Előbb utóbb meg lesz mindennek a gyümölcse, csak nem szabad feladni.
- Először híradós riporterként bizonyíthattál. A ranglétra végigjárásának az eredményeként, most már hetente kétszer reggeli műsort vezetsz, Reggeli járat címmel…
2008 júniusától vagyok a Hír Televíziónál, akkor vettek föl híradós riporternek. 7 évig híradóztam, élőben tudósítottam a különböző választásokról, a vörösiszap-katasztrófáról, több árvízről és a 2013-as rendkívüli hóhelyzetről is. 2013-ban kaptam először műsorvezetői feladatot, először a Felfedezőt vezettem, majd egy rövid ideig a Palettát is. Aztán jött a Lapzárta és a Magyarország élőben Maráczi Tamással. És most a Reggeli járat.
- Hogyan zajlik egy Reggeli járatos napod?
Előző nap kezdődik a szervezéssel és a felkészüléssel, hiszen társszerkesztője is vagyok a műsornak. Aztán jön a korai lefekvés és ébredés, ami most annyival jobb, mint annak idején a Lánchíd Rádiónál, hogy most nem három óra harminckor, hanem három óra negyvenötkor kelek. Sokan kérdezik, hogy hogyan tudok ilyen korán (5 óra 50-kor kezdődik a műsor) koncentrálni. De szerencsére ez úgy működik, hogy azalatt az idő alatt, amíg felkelek, beérek a tévébe és elkészülök, addig fel is ébredek és a sminkben már abszolút átkapcsol az agyam munka üzemmódba és teljesen mindegy, hogy este fél 8 van, vagy reggel 6 óra.
- Milyen műsorban próbálnád még ki magad szívesen?
Most ez egy komoly és összetett feladat, egy adásban ugyanolyan hitelesen és felkészülten kell beszélgetni a politikusokkal, szakértőkkel, érdekvédőkkel, vagy éppen orvosokkal, jogászokkal, mint a zenészekkel és színészekkel. Azon vagyok, hogy ezt jól csináljam. Persze van több olyan területe a tévézésnek, ami érdekel és amit szeretek, de köszönöm, jól vagyok, mert nyitott és sokrétű a munkám.
Olyan, mint amilyen te is vagy, nyitott és sokrétű…
Pifkó Szera