Ha azt hallják a diákok, hogy múzeum vagy képtár, akkor sokan felszisszennek, mert elképzelik, milyen unalmas órákat fognak eltölteni ezeknek az intézményeknek a falai között. Pedig manapság már játszva és könnyedén lehet megismerkedni a különböző múzeumok tárlataival és kiállítási tárgyaival. Ebben nagy szerepe van a múzeumpedagógusoknak, akik drámapedagógiai játékokkal, interaktív feladatokkal, történetekkel, viselet és olykor táncbemutatókkal teszik feledhetetlenné a múzeumokban eltöltött időt a diákok számára. Az esztergomi múzeumok is érdekes és izgalmas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják az általános és középiskolásokat. Ezért új rovatot indítok, melyben megismerhetik az esztergomi múzeumok, múzeumpedagógiai kínálatát. Elsőként az MNM Balassa Bálint Múzeum és Babits emlékház foglalkozásait mutatom be, Prantner Ivett múzeumpedagógus segítségével.
- Múzeumpedagógus képzés csak pár év óta van, viszont a múzeumpedagógia már régebb óta jelen van a múzeumok életében…
Pont a napokban végeztem egy kis kutatómunkát a múzeumunkban és ekkor tűnt fel nekem, hogy az iktató könyvek bejegyzései szerint, a teremőröknek már az 1970-es években kötelező volt múzeumpedagógiai oktatáson részt venniük. A múzeum életében nagyon sokáig nem volt múzeumpedagógus, hanem a teremőr próbált gyerekközpontúan a kérdésekre válaszolni, ezáltal érdekesebbé tenni a múzeumi kiállítást. A Balassa Bálint Múzeumnak Hinora Edit volt az első múzeumpedagógusa. Ő tette le a mostani múzeumpedagógiai foglalkozásaink alapjait. Felvette az iskolákkal a kapcsolatot, meginvitálta őket intézményünkbe, foglalkozásokat és feladatokat kínált számukra. Ebbe a nagyon jól bejáratott dologba csöppentünk mi bele Szakálos Éva kolléganőmmel. Ezáltal nekünk már sokkal könnyebb dolgunk volt.
- Akkor ezek szerint ez a múzeumpedagógia már egészen más, mint a 1970-es években volt. Milyen új elemekkel kötitek le a diákok figyelmét és teszitek még izgalmasabbá számukra a Balassa Bálint Múzeum és a Babits emlékház gyűjteményét?
Így van, már óriási különbség van a kettő között. A múzeumpedagógia az nem történelem és irodalomóra, hanem a múzeumban egy olyan élménypedagógia, ami kapcsolható a történelemmel, adott esetben még a fizikával és a matematikával is. Olyan speciális, új élményt átadó foglalkozás, amelynek a keretein belül a gyermek észrevétlenül tanul. Ha ezt a pedagógusok az iskolában kiaknázzák, számos egyéb ismeretet tudnak át adni általunk a gyerekeknek. Erre remek eszközeink és módszereink vannak, és ez az, amiben már egészen más ez a mostani múzeumpedagógia, mint az 1970-es években volt. Szinte hónapról-hónapra új módszerek jönnek ki, ami egyrészről jó, mert mindig motiválnak minket, másrészt nagyon nehéz is, mert versenyhelyzet alakul ki intézmény és intézmény között. Esztergom egy szuperspeciális helyzetben van, mert itt inkább összedolgozunk és ez nagyon jó.
- Elég nehéz helyzetben vagytok, hiszen minden gyerek más és más, ezért egészen más dolgokkal lehet lekötni a figyelmüket is. Ezt hogyan próbáljátok megoldani?
Próbálunk úgy tanítani, hogy a néprajz, természettudomány, filozófia, vagy akár a fizika is megjelenjen a foglalkozásokon. Sok mindent kell tudnia egy múzeumpedagógusnak, ahhoz, hogy a gyereknek egy adott kiállításnak, akár csak egy szeletét meg tudja mutatni. Ezért is van az, hogy egy-egy kiállításnál akár hét fajta foglalkozást is lehet választani
- Időben milyen hosszú egy-egy múzeumpedagógiai foglalkozás?
Az átlag foglalkozás az minimum hatvan perces. Szokták mondani, hogy a gyerekek figyelmét általában csak maximum huszonöt-harminc percig lehet lekötni, de érdekes, hogy a hatvan perces foglalkozásainkon maximálisan le tudjuk kötni a diákok figyelmét. Igyekszünk a fáradékonyságukhoz megfelelően igazítani az ismeretet elmélyítő drámapedagógiai játékainkat. Így tudunk újabb és újabb ismereteket átadni a hozzánk látogató osztályoknak úgy, hogy az számukra ne váljon unalmassá. Vannak százhúsz perces foglalkozásaink is, ekkor több intézménybe látogatunk el, ezáltal több témát is érinteni tudunk. Ilyenkor a Balassa Múzeumból fölmegyünk a Várba, de együttműködünk a Keresztény Múzeummal és a Dzsámival is, és van olyan is, hogy mind a három helyszínt összekötjük.
- Kérlek emelj ki egy-egy foglalkozást!
A MNM Balassa Múzeumban a Barangolás a Látványtárban foglalkozásunk az egyik legkedveltebb, mert itt a gyerekek a kiállítási tárgyakon keresztül megismerkedhetnek az egyes múzeumi szakmákkal, a múzeum felépítésével, a feladatköreivel. A kicsik számára is elérhető ez a foglalkozás, nekik Bálint, egy matrózlegény segít abban, hogy felfedezzék a termekben rejlő kincseket, ő vezeti végig a gyerekeket a tárgyak között és ezáltal ismerkedhetnek meg intézményünkkel. A Babits házban az egyik legkedveltebb a „Legyél te is a Nyugat motorja” elnevezésű foglalkozás. Ez azért izgalmas, mert megismertetjük a 20. századi irodalmat Babits Mihályon keresztül. Minden gyermek az érkezésekor kap egy nevet. A házban el vannak rejtve információk az adott emberekről, akinek a neveit megkapták. Miközben átmennek a házon Török Sophie vagy Babits Mihály vezetésével, megismerhetik az általuk birtokolt személyeket és útközben arra is rájönnek, milyen kapcsolatban álltak ők egykoron Babitsékkal. Valamint ebben a foglalkozásban egy szerkesztőségi ülés is szerepel, hiszen, azok a személyek, akikké a gyerekek váltak, komoly munkatársai voltak Babitsnak és mivel Esztergomban együtt dolgoztak egy-egy Nyugat folyóiraton, így a gyerekek együtt szerkeszthetik meg a saját Nyugat újságjukat.
- Mennyire nyitottak az iskolák a múzeumpedagógiai foglalkozásokra?
Mi ebből a szempontból sikertörténet vagyunk, nagyon jó kapcsolataink vannak a helyi iskolákkal, akik régóta visszatérő vendégeink. Valamint az új kiállításinknak köszönhetően új lendületett kapott múzeumpedagógiánk is, ami rendkívül sikeres. A régi foglalkozásaink mellett folyamatosan születnek új és újabb múzeumpedagógiai órák, amelyekre mindenkit szeretettel várunk! Itt mindenki bátran böngészhet ha felkeltettük érdelkődését: balassamuzeum.hu.
Pifkó Szera