Játszani szinte minden felnőtt szeret, csak nem mindenkinek van arra lehetősége, hogy hódoljon is ennek a szenvedélyének. Ebből indult ki Kónya András is, aki 2013-ban megálmodta és megvalósította a Rejtélyek Házát, amely ahogyan ő fogalmazott egyfajta felnőtt játszótér.
- Január eleje van. Új év. Ilyenkor mindenki tervekkel és elképzelésekkel vág neki a következő időszaknak. Neked vannak megvalósításra váró terveid?
Megújulással teli lesz számunkra a 2016-os év. Az első, ami meg fog újulni az a weboldalunk lesz, ezzel párhuzamosan pedig a facebook oldalunk is változik majd. Teljesen új desinget kap, sokkal áttekinthetőbb lesz. Előny és hátrány is egyben az, hogy sok szolgáltatásunk van. Vannak állandó és megrendelhető programjaink is. Ha valaki nem hallott még soha rólunk és a weblapunkról szeretne tájékozódni, akkor könnyen eltévedhet az információk útvesztőjében.
- Milyen programok között tévedhet el az, aki a honlapotokra látogat?
Négy programból válogathatnak az érdeklődők. Van a Rejtélyek Városa, a Rejtélyek Szobája a Hotel Krimi és a Rejtélyes Vacsora estjeink. Ezen kívül voltak még Rejtélyes Túráink a boszniai piramisok völgyében és Horror Színházas előadásaink is. A négy fő program mellet a mellékszolgáltatásaink a színház, a túra és a Rejtélyek Vára. Ez utóbbit az esztergomi Vármúzeumban tartjuk és a Gertrudis merényletet kell a játékosoknak megszerveznie. Természetesen ebben az évben a már meglévő játékainkat, újabbakkal szeretnénk bővíteni. Nálunk elsősorban a krimin, a nyomozáson és a nehéz feladatokon van a hangsúly.
- Többes számban beszélsz. Kik alkotják ezt a rejtélyes csapatot?
Ha a munkáról van szó, szeretek többes számban beszélni, hiszen ha valami siker van, akkor azt többen értük el, és mindenki kivette belőle a részét. Jelenleg két üzletvezetővel dolgozom együtt. Van egy esztergomi üzletvezető, Majoros Gergely, Budapesten pedig ezeket a feladatokat Gyenes László látja el. Ők ketten kommunikálnak a vendégekkel és koordinálják a játékokat, én pedig a céges dolgokkal és a játékok kitalálásával foglalkozom.
- Hogyan született meg benned az ötlet és az elhatározás, hogy ott hagyod a régi szakmádat és valami egészen új dologba vágsz?
Ez egy folyamat volt. Nyolc évig pénzügyi területen dolgoztam, fiókvezető voltam egy pénzügyi tanácsadó cégnél. Egy idő után számot vetettem magammmal, hogy eddig mit értem el, mennyire szeretem azt, amit csinálok, munkának fogom-e fel, amit csinálok, és annak fogtam fel. A felmondásom után egy nyaralás alkalmával elkezdtem összeírni mit tudnék magamnak elképzelni a jövőben, ha nem kellene dolgoznom, mivel tölteném a szabadidőmet.
- És te a játékot helyezted leginkább előtérbe…
Igen, ekkor jött a szabaduló szoba ötlete, úgy gondoltam én is ki tudok találni olyan feladatokat, amelyek egyszerre szórakoztatnak és gondolkodtatnak is.
- Matematikából jó voltál?
Matekból mindig jó voltam, valamint programtervező informatikát is tanultam. Programoztam nagyon sokat. A gimiben matekfaktos voltam, kiemelt matekos és versenyeken is indultam. A logikai oldal az ilyen szempontból megvan. Nyolc évet vállalkoztam mielőtt belevágtam a Rejtélyek Házába, úgyhogy a vállalkozási ismereteim is megvoltak ahhoz, hogy egy céget elindítsak és tovább tudjak lépni. Gyakorlatilag így indult az egész Szabaduló Szobás történet. De azt is tudtam, hogy önmagában Esztergomban még egy darab szabaduló szobából nem fogok tudni megélni, ezért nyitottam a főváros irányába is.
- Programjaitokra általában osztályok, kisebb baráti társaságok jelentkeznek …
Feladatainkhoz és történeteinkhez, három-négy fős csapatok legalább kellenek, hogy együtt, összedolgozva meg tudják oldani a nehezebbnél-nehezebb feladatokat. Sokkal nagyobb élményt nyújt az, ha az ember nem egyedül, hanem közösen, együtt dolgozva oldja meg a feladatokat. Így mindenki bele tudja vinni a saját tudását, hiszen a logikai feladatoknál nem mindenki ugyanúgy gondolkodik.
- Melyik a legkeresettebb programotok?
Jelen esetben a Rejtélyes Vacsora az, amelyik nagyon-nagyon megy. December hónapban gyakorlatilag napi egy vacsoránk volt Pesten. Tavalyi évben majdnem kétezren voltak csak ezeken az alkalmakon. Míg a megalakulásunk első évében csak Esztergomban a Rejtélyek Háza összes programján voltak kétezren.
- Miben rejlik ezeknek a vacsoráknak a sikere?
Két fajta Rejtélyes Vacsoránk van. Az egyiken a játékosok logikai feladatokat oldanak meg a vacsora ideje alatt. Az este alatt a vacsoravendégeknek számzáras lakatokat kell kinyitnia, meg kell hallgatniuk hanganyagokat, nyomozniuk kell. Ezáltal új bizonyítékokat találnak, titkosított levelek kerülnek elő, így rajzolódik ki a játékosok előtt a maffia vagy a kalózos történet. A másik fajta vacsoránkon a szerepjátéké a főszerep, ahol a közönség is belebújhat különböző karakterek bőrébe. Gyakorlatilag a szabaduló szobáink izgalmát vittük be egy étterembe.
- Szerinted miért szeretnek az emberek szerepjátékot játszani?
Az a jó ebben, hogy kiléphetünk a saját bőrünkből és magunkra ölthetünk egy teljesen más szerepet. Egy normál szerepjátéknál bármilyen karaktert megszemélyesíthet valaki, ami vagy aki szeretne lenni, így a vágyait gyakorlatilag ki tudja élni.
- Minden a terveid szerint alakult? Megtaláltad ebben a munkában önmagad?
Minden ember szeret alkotni csak sokan nem jutnak el oda, hogy hódoljanak ennek a szenvedélyüknek. Én szerencsés embernek mondhatom magam, hiszen tudtam mit szeretnék csinálni, megvolt a lehetőségem is arra, hogy amit megálmodtam azt véghez is vigyem, s ezáltal mind a mai napig alkothatok. Igazából egy nagy gyerek vagyok, mert állandóan játszanék. Ezért a cég megalakulása óta arra törekszem, hogy teret és lehetőséget kínáljak azoknak, akik hasonlóan hozzám még mindig ott rejtik magukban a gyermeki énjüket. Egy nagy játszóházat csináltam csak nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek.
Pifkó Szera