Ha azt hallják a diákok, hogy múzeum vagy képtár, akkor sokan felszisszennek, mert elképzelik, milyen unalmas órákat fognak eltölteni ezeknek az intézményeknek a falai között. Pedig manapság már játszva és könnyedén lehet megismerkedni a különböző múzeumok tárlataival és kiállítási tárgyaival. Ebben nagy szerepe van a múzeumpedagógusoknak, akik különböző játékokkal, interaktív feladatokkal, történetekkel, viseletek bemutatásával teszik feledhetetlenné a múzeumokban eltöltött időt a diákok számára. Az esztergomi múzeumok is érdekes és izgalmas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják az általános- és középiskolásokat. Ezért októberben új rovatot indítottam, melyben megismerhetik az esztergomi múzeumok múzeumpedagógiai kínálatát. A sorozatban másodikként a Keresztény Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásaiba nyerhetnek betekintést Vereckei András segítségével.
- Ha valaki megnézi a Keresztény Múzeum honlapján a múzeumpedagógiai foglalkozások listáját, széleskörű kínálatot találhat. Milyen munka előzte meg ennek a gazdag programnak a létrejöttét?
Az egész úgy kezdődött, hogy a Pázmány Péter egyetemről, a múzeumpedagógia tanárnő, German Kinga azzal az ötlettel kereste fel a Keresztény Múzeum igazgatóját Kontsek Ildikót, hogy szeretné lehozni ide Esztergomba, a múzeumba a pázmányos múzeumpedagógiai órákat. Az órán a diákoknak az volt a feladatuk, hogy egy-egy képet kiválasszanak a gazdag képtárgyűjteményből és csináljanak hozzá egy tematikus lapot. Egy lapon, egy foglalkozás leírása található, ami egy műtárggyal foglalkozik. Konkrétan ez egy iránymutató módszertani lap volt, amely megmutatta, hogyan lehet egy képet izgalmasan bemutatni a megadott korosztály számára. Ezeket később összegyűjtötték, a legjobbakat kiválogatták és ebből született egy kiadvány, ami 2012-ben jelent meg. Ezen felbuzdulva Kontsek Ildikó igazgatónő úgy gondolta, hogy pár jobban sikerült foglalkozást az adott hallgató tartson meg a Keresztény Múzeumban. Ekkor a múzeum meghirdetett négy programot, és arra jelentkezhettek osztályok. Így kezdődött az egész. Én megtartottam az M.S. mesterrel kapcsolatos foglalkozásomat és itt ragadtam.
- Ahogy néztem, elég széleskörű ismeretanyagot ölelnek át a foglalkozásaitok, melyek logikailag szorosan kapcsolódnak egymáshoz…
Igazából azért is volt jó a Keresztény Múzeumban elkezdeni dolgozni, mert a múzeumpedagógia területén nem igazán volt konkrét elképzelés. Itt én magam építhettem fel a foglalkozásokat, melyeknél valóban törekedtem arra, hogy logikailag egymásra épüljenek a feladatok. Kezdetben néhány foglalkozást kidolgoztunk Szakálos Évával (MNM Balassa Bálint Múzeuma), akivel akkor együtt dolgoztunk, és azóta is szoros az együttműködésünk. Ezek közül néhány ma is keresett program. Aztán az első tapasztalatok nyomán, olyan foglalkozások kellettek az állandó kiállításhoz, amelyek minél többet mutatnak meg az ideérkező osztályoknak, hogy ne csak egy képet lássanak azok, akik először vannak nálunk. Így jöttek létre olyan játékos foglalkozások, melyek egy tematikára felfűzve mutatják be a múzeum gyűjteményeit. Ez lehet vallásos téma, művészettörténeti, vagy akár a múzeum története is. A foglalkozások önmagukban is megállják a helyüket, de ha valaki az összeset végigcsinálja az állandó kiállításon, akkor kap egy teljes képet a Keresztény Múzeumról és az itt őrzött műtárgyakról.Azoknak, akik még idegenkednek a múzeumpedagógiával kapcsolatban, ifjúsági tárlatvezetéseket tartunk.
- A Keresztény Múzeum speciális gyűjteménnyel rendelkezik, ami nem biztos, hogy minden diák számára könnyen befogadható…
Ez valóban így van. Ezen próbálunk javítani. Sajnos manapság nem elég az, hogy a múzeumoknak negatív a felhangja a diákok körében, a „Keresztény” elnevezés mögött is valami ódon, unalmas dolgot képzelnek. Ezt úgy próbáljuk feloldani az elejétől kezdve, hogy olyan foglalkozásokat hirdetünk, amelyek elsősorban nem ezt sugallják, és megpróbálnak a diákok felől közelíteni. Ez nem zárja ki azt, hogy nem foglalkozunk vallásos témákkal. Például a „Mitől lovag a lovag?” című foglalkozásunk a középkori lovagi kultúrába, udvari életbe vezeti a diákokat a műtárgyak segítségével. Míg a fiúk a lovagi erényekkel ismerkednek, addig a lányok hercegnőkké válnak, és ez alatt megismerhetik a négy vértanú szűz legendáján keresztül a női erényeket. Így a keresztény értékrendbe is egy kis betekintés nyerhetnek. A foglalkozásaink túlnyomó többségére jellemző ez a kettősség, hiszen mindamellett, hogy művészettörténetileg jelentős és értékes műtárgyakat nézünk meg a diákokkal, ezek a tárgyak szakrális-liturgikus tárgyak voltak mielőtt a múzeumba kerültek. De ezek mellett természetesen vannak olyan foglalkozásaink is amelyek világi témájú festményt, vagy iparművészeti tárgyat mutatnak be a diákoknak.
A múzeumpedagógiai foglalkozásokon kívül negyvenöt perces múzeumi órák megtartására is van lehetőség. Ezek az órák szorosan illeszkednek a tanmenethez és kiegészítik az iskolai tanagyagot. Ezeknek a történelem, irodalom, rajz és főleg hittanóráknak az a célja, hogy az egyes nehezebb témakörök a múzeumpedagógiai módszerek és a műtárgyak segítségével, a könnyebben feldolgozhatók és értehetőbbek legyenek.
- Vannak újabb ötleteid és terveid arra, hogy a már meglévő múzeumpedagógiai foglalkozások mellé újabbakat találj ki, hogy azok az osztályok, akik már jártak nálatok, újra és újra el tudjanak jönni?
Természetesen. Mivel a Keresztény Múzeum nagy gyűjteménnyel bír, amely városi szinten hatalmas és országos szinten is megállja a helyét, ebből fakadóan, mindig van valami új a látogatók számára, ami lehet egy olyan műtárgy bemutatása, ami eddig elkerülte a látogatók figyelmét. De lehet akár a sokszor látott Úrkoporsóval, MS mester táblaképeivel, vagy Pesellino Madonnájával is új megközelítésekből foglalkozni.
Minden évben szervezünk szezonális foglalkozásokat. Idén, 2016-ban Ferenc pápa meghirdette az „Irgalmasság évét”. Ehhez kapcsolódva összeállítunk egy olyan foglalkozáscsomagot a diákoknak, amely az irgalmasság különféle megnyilvánulásait mutatja be, akár egy szent életén keresztül, akár egy példás tettet ábrázoló műtárgyon át. Minden évben külön, új foglalkozásokkal készülünk nagyobb rendezvényekre. Ilyen a Múzeumok Éjszakája, a Múzeumok Őszi Fesztiválja, a Szakrális Művészetek Hete, vagy a múzeum családi napjai. Nagyobb egyházi ünnepekhez, húsvétra és karácsonyra is külön foglalkozásokkal készülünk, és egy-egy szentnek az ünnepére is mindig megpróbálok valami újat kitalálni. A foglalkozásokban minden évben van valami új: más festményeket mutatok be, más módszerekkel, más kreatív feladattal. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy osztályok és más csoportok visszajárjanak hozzánk egy-egy nagyobb ünnepkor.
Pifkó Szera